A Pilisi Parkerdő különleges, természetbarát módszerrel újít meg egy rossz minőségű fenyvest Veresegyház határában – tudósított a Turista Magazin, a Magyar Természetjáró Szövetség lapja. Mint írták, nem az erdészek ültetnek csemetéket vagy magokat, hogy a rossz minőségű erdőt fokozatosan megújítsák, hanem ezt a munkát a szajkókra, az erdészek titkos segítőire bízták, 2020 októbere óta ugyanis ezzel a szárnyas segítséggel dolgoznak. Egy szajkó ugyanis évente akár két-háromezer makkot is elrejt az erdőben. Így szó szerint tálcán kínálkozott a lehetőség: az erdészek a madarak számára készített, cser-makkal megtöltött tálcákat szereltek fel, majd vadkamerákat helyeztek ki, és egyszerűen megfigyelték az eseményeket. A szajkók bizony hamar felfedezték a lehetőséget, és nem pusztán rákaptak a makkra, hanem először gondosan előválogatták azt, majd ezt követően csak az egészséges szemeket vitték magukkal.

Ahogy azt a kertünkben, a madáretetők körül is megfigyelhetjük télen, a szajkók szívesen fogyasztják a különböző magokat – derült ki a Turista Magazin tudósításából. Amit kevésbé figyelhetünk meg, az az, hogy leginkább a tölgyfajok makkját kedvelik, de más magokat is fogyasztanak, például a bükkét, de a mogyoró is kedvenceik közé tartozik. Tavasszal és nyáron pedig elsősorban rovarok és hernyók képezik fő táplálékukat.

lyenkor az erdő talaján rengeteg kis éléskamrát halmoznak fel az elrejtett makkokból, de tegyük hozzá, hogy ezekről bizony nem készítenek lajstromot, a rejtekhelyek jelentős részéről tehát a madarak is megfeledkeznek. Így az elrejtett, tekintélyes mennyiségű makkból nagy eséllyel fiatal tölgycsemeték hajtanak ki tavasszal. Az erdei- és fekete fenyvesek ráadásul kifejezetten jó terepnek számítanak ilyen tekintetben, hiszen a talajszintre viszonylag nagyobb fénymennyiség jut ezeken a helyeken, ami lehetővé teszi a tölgyújulat megerősödését.

A Pilisi Parkerdő németországi tapasztalatokra alapozva azzal számol, hogy hektáronként akár a hatszáz-hétszáz darabot is elérheti az így keletkezett természetes újulat tőszáma. Ez a folyamat egyébként természetes úton is lejátszódik, de egy kis rásegítéssel a hatás koncentráltabb. A természetes újulat megerősödését ugyanakkor jelentősen hátráltatja az elszaporodott nagyvadállomány, amely lelegeli, lerágja azt. Mindenesetre a szajkó szakavatott segítsége a tájidegen, gyenge egészségi állapotú fenyvesekben kifejezetten eredményes lehet, segítségükkel őshonos lombos fafajú állományokká, elegyes erdőkké lehet azokat alakítani.

A „munka” közben megfigyelt szajkókról készült videót IDE KATTINTVA tekinthetik meg olvasóink.